Bory Jenő (Székesfehérvár, 1879. november 9. - Székesfehérvár, 1959. december 19.).

Édesapja géplakatos mester volt, hét gyermeket nevelt fel. Szülővárosa ösztöndíjasaként végezte egyetemi tanulmányait Budapesten, ahol 1903-ban építészmérnöki oklevelet kapott. Építészi oklevelének megszerzése után a Mintarajziskolában festészeti tanulmányokat folytatott. Szobrászatot Stróbl Alajosnál, festészetet Székely Bertalannál tanult. Ösztöndíjasként két évig tanulmányúton volt Német és Olaszországban, Carrarában kitanulta a márványszobor készítést.

 Készített épületterveket is, de számos hősi emlékművet, épületplasztikát, síremléket, egyházi jellegű szobrot készített. 1911-46-ig a Képzőművészeti Főiskola, 1921-44-ig a Műegyetem tanára, 1943-45-ig a Főiskola rektora volt. Az első világháború alatt katonaként Szarajevóban művészi alkotásokra (Ferenc Ferdinánd) kapott megbízást, melyekért a király a Ferenc József rend lovagkeresztjével tüntette ki. A szerbiai frontra került hadmérnök főhadnagy zászlóalját 1915 januárjában vezényelték Szarajevóba. Az emlékművet nagy katonai pompával 1917. június 29-én leplezték le.

 Az 1906-44 közötti időszakban 185 szoborművét állította ki. Műveit Székesfehérváron és Budapest gyűjteményes kiállításain mutatta be. Több hazai és külföldi díjat, elismerést kapott. Bory Jenő feleségével, Komocsin Ilonával (1885-1974) Székely Bertalan festő tanítványaként ismerkedett meg, aki Szeged város ösztöndíjasaként végezte a Főiskolát. Művészi pályafutása alatt portrékat és virágcsendéleteket festett. Bory Jenő a váron kívül az ikervári Batthyány-szobor, az eszterházai Haydn-emlékmű, a kaposvári Madonna, számos síremlék és hősi szobor alkotója.

1934-ben nyitotta meg a látogatók előtt is a Boy-várat, amelynek építését még 1912-ben kezdte el a Székesfehérvár szélén vásárolt egy holdas területen. 1959-ben bekövetkezett haláláig a Boy-vár helyreállítására a látogatók fogadására, vezetésére fordította energiáit.

Valójában a Bory-vár Bory Jenő és felesége közös művészi alkotása.  A vár látogatható, ma már múzeum, a törvényes örökösök tulajdonába tartozik. Az alkotóművész leszármazottai szeretettel őriznek meg mindent eredeti alakjában és gondoskodnak a fenntartásról. A romantikus lovagvár a város északkeleti határában, az Öreghegyen a Máriavölgy utca 54. szám alatt található.

A Bory-vár egy különleges, változó művészi színvonalú épületcsoport, amelyet Bory Jenő építész mérnök, szobrász művész, a Képzőművészeti Főiskola és Műegyetem szobrász tanára építette és díszítette Székesfehérvárott, 1912-től nagyjából 40 nyáron át.

A Bory-vár, a művész legnagyobb vállalkozása volt, amely a pálya egészét végigkísérte, amely valóban egyféle heroikus, a romantika szellemiségéből táplálkozó vállalkozásnak indult, s amely szellemi és valóságos menedékévé vált a félreállítás éveiben. Azután pedig idegenforgalmi nevezetességként őrizi ma is Bory Jenő és felesége emlékét.

Bory Jenő volt a tervező építész  az építésvezető, a pallér, a kőműves is. Saját tervei és fantáziája alapján emelt emléket művészi álmainak, a munka- és hitvesi szeretetnek.

A vár építőanyaga beton és vasbeton, hiszen Bory Jenőt - kutatóként és szakemberként - főleg a beton széleskörű alkalmazása foglalkoztatta. A építmény együttes jellegzetessége így  a vasbeton széleskörű művészi alkalmazása a legegyszerűbb eszközökkel, pl. szobor, kút, ajtótok, medence, bástya, korlát, lépcső.  Anyagkísérleteinek eredménye az ún. pirobazalt, amelyből számos kisebb szobrot készített. A vár kertjében saját szobrait helyezte el, míg a műteremben felesége festményei mellett más neves művészek képei is megtalálhatók.

A vár kazamatájától a kilátótornyokig 30 méter a magassága. Az impozáns látványt tornyok, csigalépcsők, erkélyek teszik teljessé. Hét torony, harminc kisebb-nagyobb helyiség, köztük három műterem, mindenütt szobrok, képek, régiségek, műtárgyak.

A vár százoszlopos udvarának körbefutó folyosóin a magyar történelem nagy alakjai, hősök, dalnokok és királyok sorakoznak Álmos ősvezértől Tinódi Lantos Sebestyénig. Az árkádokon kaptak helyet az ugyancsak betonból megformált történelmi nagyjaink.

A kápolnában a hitvesi szeretet szobra áll.  A vár az örökké tartó szerelem és példamutató házasság szimbóluma. Bory Jenő márványszobrai őrzik a bájos asszonyhoz fűződő szerelme emlékét.

Székely Bertalan, Klarovszky Bertalan, Körösfői-Kriesch Aladár, Csók István, László Fülöp, Márk Lajos, Bosznay István, Szüle Péter, Márton Ferenc, Iványi Grünwald Béla, Haranghy Jenő, Fadrusz János, Zala György, Stróbl Alajos, Ligeti Miklós, Dankó János stb. A Bory-vár kivonatos tárgymutatója majdnem 400 művet sorol fel, de több ezer is van ott talán.

Bory Jenő halála után majdnem négy évtizeddel, a székesfehérvári Szent István-teremben rendezett emlékkiállítása kapcsán egyre inkább a figyelem középpontjába került munkássága, rehabilitációja fontos állomása volt, hogy 2000-ben újra felállították a Műegyetemen 1927-es emlékművét. Megindult az életmű egyes területeinek feldolgozása.

A székesfehérvári Bory-vár művészeti nevezetessége hazánknak, amelyet külföldön is ismernek. Bory Jenő ennek tervezésével és felépítésével építészként és szobrászként is maradandót alkotott.

Ahogyan egyik beszédében maga Bory Jenő fogalmazott, olyan alkotót mutat be, aki a mindenáron való új helyett valami remeket, valami magasztosat és a közönségessel szemben valami nagyszerűt akart alkotni, ami kurtán és röviden szépnek mondható.

Sikerült-e neki nemes szándékát teljességgel megvalósítani, nos úgy gondoljuk igen!

A Bory-vár hivatalos oldala.

Látogatható a hét minden napján 09-17 óráig (novemberben 16:00-ig), kora tavasztól késő őszig. A képtár szombaton és vasárnap 10:00 - 12:00-ig és 15:00 - 17:00-ig tekinthető meg!